A venezuelai hatóságok tehetetlenek

Mónica Spear Mootz venezuelai színésznő meggyilkolása felhívta a figyelmet a Venezuelában tomboló mindennapos erőszakra, valamint arra, hogy az elkövetők rendszerint büntetlenül megússzák a bűncselekményeket.

Az ország egykori szépségkirálynője és ír férje, Thomas Henry Berry hétfőn lett rablógyilkosok áldozata az ország karibi partvidékének középső részén. A támadók a 29 éves nőt és a 39 éves férfit ötéves kislányuk szeme láttára lőtték agyon, miután a család gépkocsija valószínűleg műszaki hiba miatt leállt az úton. A házaspárt pénteken temették el, lányukat, akit a rablók combon lőttek, a nagyszülők gondozására bízták.
A hatóságok a mostani esetben kivételesen gyorsan cselekedtek. Hét embert, köztük egy nőt és két tizenéves fiatalt vettek őrizetbe a kettős gyilkosság ügyében.

"Mi történt volna ezzel a bandával, ha csak egy átlagpolgárt ölnek meg?" - tette fel a kérdést Roberto Briceno szociológus, az Erőszak Venezuelai Megfigyelőközpontja (OVV) nevű nem kormányzati szervezet munkatársa.
"Szinte soha nem keresik a tetteseket, ez azt jelenti, hogy rendkívül egyszerű erőszakos cselekményt elkövetni, mivel nincsenek jogi következményei" - magyarázta a szakértő.

A számok megrendítők: 1998-ban, Hugo Chávez néhai venezuelai elnök első megválasztásakor "csak" évi 4550, tavaly azonban már 24 ezer gyilkosságot követtek el az országban. Az OVV számításai szerint százezer lakosra 79 emberölés jut Venezuelában, a kormány viszont azt állítja, hogy ez a szám mindössze 39. A hatóságok száz emberölési ügyből mindössze nyolcat derítenek fel, a rendőrség tehetetlensége kedvez a bűnözőknek, akik a világ legveszélyesebb, háborús övezeteken kívüli országává tették a dél-amerikai államot.

Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja őket a leginkább, a venezuelaiak döntő többsége azt válaszolja, hogy a biztonság hiánya, amely miatt sötétedés után nagyon kockázatos az utcán tartózkodni.
Az Egyesült Államokban élő színésznő meggyilkolása közfelháborodást váltott ki az országban, nagy nyomás nehezedett Nicolás Maduro elnökre, aki ezért polgármesterekkel és helyi kormányzókkal kezdett tárgyalásokba az új bűnözésellenes stratégia megalkotásáról. A szocialista kormány az utóbbi tizenöt évben 21 bűnmegelőzési programot indított.

A hivatalos tisztségviselők a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget hibáztatják az erőszakért. Maduro, aki vitatott választások után került hatalomra egykori mentora, Chávez tavalyi halála után, a kapitalizmust és a hollywoodi filmeket, például a Pókembert okolja a fiatalok körében terjedő erőszakos cselekményekért.
"Az országban elkövetett gyilkosságok nyolcvanhárom százalékát szegény emberek követik el szegény emberek ellen, ez nem társadalmi bosszú" - mutatott rá Roberto Briceno, jelezve, hogy a gyilkosságok száma a szegénység mérséklését célzó, sikeres kormányzati programok ellenére sokszorozódott meg.

A biztonsági erők kétszázezer tagja számára különösen komoly kihívás jelent az ellenőrizetlen fegyverkereskedelem. A 29 milliós Venezuelában keringő fegyverek számát szakértők három és 18 millió közé teszik. Fegyvertartási engedélyt viszont csak néhány tízezret adtak ki a hatóságok. Javier Gorrino kriminológus arról számolt be, hogy a szomszédos Kolumbiából rengeteg lőfegyvert csempésznek be a bűnözők, akik ezekkel védik az országon keresztül szállított kábítószer útját. A kolumbiai-venezuelai határ környékén bujkáló gerillák és különböző paramilitáris szervezetek is erősen felfegyverkeztek az utóbbi években. Az ország területén számos, rendőröktől lopott fegyvert értékesítenek a feketepiacon.

A rendőröket rosszul fizetik és nem is biztosítják számukra a kellő eszközöket a nyomozáshoz, a bíróságok pedig túlterheltek, nem ritka, hogy egy bírónak havi hétszáz ügyet kell tárgyalnia.
"A venezuelai közintézmények nem végzik el a feladatukat, működésképtelenek, nem előzik meg és nem is szankcionálják a bűncselekményeket" - mondta Fermin Marmol bűnügyi szakértő. Kiemelte, hogy a büntetlenség bűnelkövetésre sarkall, ennek következtében számos fiatal csatlakozik különböző bandákhoz, mivel azt látják, hogy a bűnözés kifizetődő és nem is hordoz magában nagy kockázatot.

"Egy bűnözőnek nincs oka felhagyni a bűnözéssel, mivel pontosan tudja, hogy nem fogják érte felelősségre vonni" - véli Gorrino. Akiket mégis megbüntetnek, túlzsúfolt börtönökbe kerülnek, amelyekben rendszeresen törnek ki véres lázadások.

"Ezek különböző fegyveres maffiák irányította emberraktárak, ahol néhány bandavezér dönt mindenről" - mondta Gorrino, majd hozzátette, "a börtön a bűnözés iskolája, ahonnan mire visszatér egy elítélt az utcára, sokkal veszélyesebbé válik, mint korábban volt".